(Na folytatom is.)

Most a régi kutyusunkról, Bumiról fogok írni.

Nagyon kedves és aranyos kutyus volt. Van 2-3 történetem vele. Egyre tisztán emlékszem, a többit anyáéktól hallottam.

1.: (Ez az amire tisztán emlékszem.)  Egyik nap, amikor kb. úgy 6-7éves lehettem Buminak kiskutyái lettek és még nem nyílt ki a szemük. Én és apa hátra mentünk megnézni őket, és akkor láttuk, hogy az egyik kiskutya elkóborolt. Apa ezt mondta nekem:

-Lilike, menj oda és vidd vissza Buminak a kölykét!-hát persze, hogy oda mentem. Megfogtam és visszavittem az anyjához. Nagyon örültem, hogy én vihettem vissza neki. :) :) :) :)

2.: (Ezt már anyáéktól hallottam.) Az udvaron ultem a lavorban, még nagyon pici voltam, de már tudtam beszélni és ezt mondtam Buminak:

-Nézd csak Bumika, milyen medencém van!

3.: Ez gyakorlatilag nem is történet. De ez csak annyi, hogy Bumi nekem és a tesómnak (amikor már megszöletett) is mindent megengedett. Békés kutya volt.

Még két bejegyzéssel folytatom még ma...